Diósgyőr

A Miskolchoz igazgatásilag 1945-től tartozó Diósgyőr Magyarország földrajzilag egyik legszebb helyén, a keleti Bükk és a Szinva patak völgyében fekszik. Az őskor óta lakott terület legrégebbi térsége a diósgyőri vár és környezete, mely a bronzkor óta igazolhatóan védelmi funkcióul szolgált. A szikladombon álló, gyűrű alakú földvár nevében is utal a településre: gyűrű, győr, egyben sejteti az avar és magyar népcsopotok közötti szerves kapcsolatokat.

A régi földvárról Anonymus tesz először említést krónikájában: "... a vezér Büngérnek, Bors atyjának nagy földet adott, a Tapolca vizétől a Sajó vizéig, melyet Miskócnak hívnak és adott neki egy várat, melyet Geuru-nak (Gyűrű) neveznek, s azon várat fia Bors a maga várával, melyet Borsodnak hívnak, egy vármegyévé tette." A vár 1228-ban királyi tulajdonba került, majd 1271-ben az uralkodó Ernye bánnak ajándékozta. Az ő fia István volt az, aki tovább építkezve kialakította a fényes külsővel és belsővel ellátott várpalotát. A vár 1340-től a királynék javadalma lett. Nagy Lajos, - aki Buda és Krakkó közötti állomásként gyakran tartózkodott Diósgyőrben - folytatta az építkezést. Nagy Lajos után lánya, Mária királyné, majd ennek férje Zsigmond király is sokszor tartózkodtak Diósgyőr várában. Zsigmond 1424-ben feleségének, Borbála királynénak ajándékozta. Mátyás alatt ismét megszépült a várkastély, 1460-1478 között gyakran vadászgatott itt az uralkodó, majd később Beatrix királyné birtokába ment át. Utoljára II. Lajos király neje, Mária királyné kapta jegyajándékul a diósgyőri uradalmat.

1514-ben királyi uradalommá szervezték át. A mohácsi vész után az államkincstár állandó pénzzavarokkal küzdött, ezért zálogbirtokosok voltak a vár urai. Zálogosai voltak: Balassa Zsigmond és neje, Fánchy Borbála, Perényi Gábor és neje, Országh Ilona, a Bedegi Nyáryak, a Haller család. Utóbbiaktól perlik vissza az állam javára, majd Mária Terézia a Grassalkovich családnak adta bérbe 1755-ben.

A török időkben stratégiai szereppel nem bírt, de állapota folyamatosan romlott, majd 1678-ban osztrákok robbantották fel. Köveiből sokat széthordtak építkezésekhez, 1775-ben már romként írták össze.

A vár felújítási és restaurálási munkái az 1950-60-as években zajlottak és 1973-ban fejeződtek be, akkortól múzeumi célokat szolgál. Belső udvara 600 m2-es palotaudvart övező építményrendszer. Nyaranta koncertek, várjátékok, színházi előadások várják a látogatókat, akik évente mintegy 200 ezren látogatják a várat.

Diósgyőr egyike volt azon helyeknek, ahol az 1300-as évek elején Pálos kolostor létesült István nádor adományából. A Pálosok az adománnyal a Csenik nevű falut (ma Csanyik nevű terület), földet, szőlőt és halastót kaptak, melyen gazdálkodhattak. A kolostor épületét 1526-ban a Serédy Gábor zborói várkapitány romboltatta le. A később újraépített pálos kolostort a rend feloszlatásakor 1782-ben a kincstár vette át. Az egykori kolostorban - a majláti városrészben - ma az Erdőigazgatóság működik.

A diósgyőri koronauradalom mellett a bükki településeken zajló üvegipar - 1772-től -, az 1765-től meginduló vasgyártás, valamint a XVIII. század végétől működő papírgyár jelentett megélhetést a diósgyőrieknek. A XIX. század közepéig fennálló koronauradalom tisztviselője volt Déry István, a híres színésznő Déryné Széppataki Róza férje is. A színésznő maga is lakott Diósgyőrben, emléktáblája a vár egyik épületén található. A Diósgyőri Kézműves Alkotóház az uradalom egyik központi épületében működik (Nagy Lajos király útja 18.), mely korábban a perceptor, az adószedő háza volt.

Diósgyőr rövid turisztikai bemutatása mellett kiemelést érdemel a közeli - 4 km - Lillafüred, melyet 1892-ben hoztak létre, mint üdülőtelepet. A mesterségesen kialakított Hámori tó mellett 1927-1930 között épült fel az ország egyik legszebb szállodája, a Palota Szálló neoreneszánsz stílusban. A hámori táj Petőfit és József Attilát is ihlette, utóbbi 1930-ban itt írta Óda című költeményét.

A őskori barlangok mellett említést érdemel még Herman Ottó munkássága, akinek emlékháza ma múzeumként látogatható.

A garadnai völgyben a két háborúban alapított pisztráng telep található, ahonnan mintegy nyolc kilométeres hegyi úton lehet eljutni Bánkútra, az ország legnagyobb síközpontjában.

Diósgyőr és térsége a leírtakon túl számtalan látni valóval és érdekességgel várja a turistákat. A történelmi épületek mellett a gyönyörű tájban egész évben lehet gyönyörködni.